Intelligenciateszt madaraknak

Melyik a legintelligensebb állat? Erre a kérdésre nem lehet egy fajnévvel válaszolni. Minden faj más szelekciós nyomáshoz alkalmazkodott, és pusztán azzal, hogy létezik, igazolja azt, hogy kellően sok egyede alkalmas az életében felmerülő problémák megoldására. Ezek a problémák minden fajnál másfélék, ezért erőltetett olyan közös nevezőt találni, ami mentén összehasonlíthatók lennének. Az viszont jogos felvetés, hogy ha az embereknél mérhető az „általános intelligencia”, akkor az állatoknál is így kell lennie. Persze, még a legokosabb lovak, kutyák és csimpánzok se ültethetők le egy asztalhoz, hogy kitöltsenek egy intelligenciatesztet. Meg kell találni azokat a nemverbális teszteket, amivel mérhetővé válik az egyedek mentális teljesítménye. Ezután azt is el kell érni, hogy minden egyed egyformán szívesen vegyen részt a feladatmegoldásban. Úgy tűnik, egy kutatócsoportnak sikerült új-zélandi cinegelégykapók számára összeállítani egy megfelelő, hat epizódból álló tesztsorozatot. Például táplálékot tartalmazó tartályok különböző színű vagy különböző szimbólummal megjelölt fedelét kellett felemelniük. A 20 vizsgált madár nagyon változatos teljesítményt nyújtott, de azok az egyedek, amelyik jól teljesítettek az egyik tesztben, ügyesebbek voltak a többiben is. A kutatók szerint egy általános intelligencia faktor 34-45%-ban felel a madarak teljesítményéért. Ez a szám az embereknél is hasonló: 40%, ami arra utal, hogy az emlősöktől függetlenül a madarakban is kialakult az intelligencia.

Monogámia egy életen át – évi pár hónap együttléttel

Az aranytollú (más néven sziklaugró) pingvin 15-20 évig él, és minden évben ugyanazzal a partnerrel költ. Ennek ellenére a pár tagjai nem sok időt töltenek együtt: 20-30 napot tojásrakásig, 2-3 napot kotláskor és körülbelül 70 éjszakát fiókaneveléskor. A lábra helyezett rendkívül könnyű GPS-ek tanúsága szerint költési időszakon kívül a tojók és hímek általában 600 km-re vannak egymástól, de még az is előfordul, hogy 2500 km a köztük lévő távolság.

Meglepő, hiszen azt várnánk, hogy az együtt költő madarak nem tévesztik szem elől a társukat. Esetleg a tojók máshol szeretnek telelni, mint a hímek? Hiszen ismerünk olyan fajokat, ahol a két nem más szélességi körön telel. Az erdei pintyet például azért nevezte el Carl Linnaeus Fringilla coelebs-nek, vagyis „agglegény pinty”-nek, mert telente csak hímekkel találkozott, a tojók délebbre költöztek. De az aranytollú pingvineknél nem ez a helyzet: a hímek és tojók ugyanazon a területen úszkálnak télen is. Úgy tűnik, csak azért kerülnek távol egymástól, mert a tojók fiókanevelés után hamarabb visszatérnek a tengerbe, mint a hímek. Néhány nappal később pedig a hímnek már semmi esélye, hogy a végtelen térben megtalálja 50 centis, 3 kg-os párját. Várnia kell ehhez a következő költési szezonig.



A trópusi énekesmadarak fészekalja kisebb

Miért nőnek lassabban, élnek hosszabb ideig és nevelnek kevesebb utódot a trópusi madarak, mint a közeli rokon mérsékelt égöviek? A kutatók évtizedeken át próbálták predációs nyomásra, táplálékellátottságra és egyedek közötti versengésre visszavezetni a jelenséget, de hiába – önmagában egyik tényező sem nyújtott kielégítő magyarázatot. Végül, rengeteg adat elemzése után a Montana Egyetem egyik kutatója arra jutott, hogy a növekedési ütemben igazából nincs is eltérés – a trópusi madaraknak kizárólag a szárnyuk fejlődik gyorsabban és lesz hosszabb, mint a mérsékelt égövieké. Ennek köszönhetően kevesebb időt kell a fészekben tölteniük, és így ritkábban esnek ragadozók áldozatául. Emellett a trópusokon több a táplálék, így a kis fészekaljakban minden utód bőséges ellátást kap a szülőktől. Összességében a kirepülő fiókák jóval nagyobb arányban maradnak életben, minden a hidegebb égövben élő rokonaik. Utóbbiak a magas mortalitást nagy számú, de rosszabb „minőségű” utóddal ellensúlyozzák.

Az ökológusok számára nagyon jelentős az a felismerés, hogy a fióka-, a kirepülés- és a felnőttkori mortalitási kockázat miatt komplex interakció alakul ki a szülői befektetés és az utódok száma, állapota között. Ez a magyarázat a különböző élőhelyeken megfigyelhető eltérő életmenet-stratégiákra. Évtizedek óta tartó vitasorozat zárult most le a Science-ben megjelent publikációval.

KUBINYI ENIKŐ



Így tudhatja meg, hogyan öregedik a kutyája

Egyre több az idős kutya a javuló életkörülmények és állatorvosi ellátás miatt. De akárcsak az embereket, a kutyákat is utolérik az öregedéssel sokszor együtt járó kellemetlenségek: memória- és tájékozódási zavarok, a társas kapcsolatok megváltozása, szobatisztasági problémák, az alvás-ébrenlét ciklus egyensúlyának megborulása. Az embereknél általában a „Mini Mental Teszt”-tel diagnosztizálják, ki hol tart az öregedési folyamatban, de kutyáknál csak most jelent meg az első megbízható kérdőív. Ennek használatával szlovák kutatók úgy találták, hogy a 8-16,5 éves, orvosi szempontból egészséges ebek körülbelül negyede problémamentesen öregedik, se az állatorvos, se a gazda nem vett észre aggasztó jeleket. 37%-nál enyhe mentális romlást találtak a kutatók, amit a gazda gyakorlatilag alig észlelt. Kicsit megváltozott a kapcsolatuk a gazdával, háziállatokkal, nappal csökkent az aktivitásuk, éjszaka viszont nőtt, és néha gondjuk akadt a szobatisztasággal. A többi idős kutya viszont komoly gondozásra szorult. A helyzet ráadásul rendszerint igen hamar, az embereknél jellemző értéknél ötször gyorsabban romlik. Fél év alatt a korábban problémamentes kutyák 42%-a már mutatta az enyhe zavarok jeleit, újabb fél év elteltével pedig a 71%-uk. Elsősorban a társas kapcsolatok (előfordul, hogy a kutya nem ismeri fel a családtagokat) és az alvás-ébrenlét ciklus sínylette meg az öregedést.

Egy tapasztalt állatorvos mindössze húsz perc alatt megállapíthatja a kérdőív segítségével, hogy a vizsgálatra behozott kutya melyik öregedési típusba sorolható, és ennek megfelelően milyen kezelést érdemes alkalmazni.



Kép

A CADES (CAnine DEmentia Scale) kérdőív
(Table 1 az eredeti cikkben):


Az események előfordulásának gyakoriságát 5 fokozatú skálán jelölik: 0: még soha nem észlelték: 2: az elmúlt hat hónapban legalább 1x észlelték, 3: havonta legalább 1x észlelték, 4: havonta többször észlelték, 5: hetente többször észlelték
1, disorientation in a familiar environment (inside/outside)
2, to recognise familiar people and animals inside or outside the
house/apartment
3, abnormally respond to familiar objects (a chair, a wastebasket) 8, response to commands and ability to learn new task
4, aimlessly wandering (motorically restless during day) 9, irritable
5, a reduced ability to do previously learned task
6, changes in interaction a man/dog, dog/other dog (playing, petting,
welcoming)
7, changes in individual behaviour of dog (exploration behaviour,
play, performance)
8, response to commands and ability to learn new task
9, irritable
10, expression of aggression
11, abnormally responds in night (wandering, vocalization,
motorically restless)
12, switch over from insomnia to hypersomnia
13, eliminate at home at random locations
14, eliminate in its kennel or sleeping area
15, changes in signalisation for elimination activity
16, eliminate indoors after a recent walk outside
17, eliminate at uncommon locations (grass, concrete)