Az akvárium lenyűgöző hatása: a kék elme

Forrás: https://www.national-aquarium.co.uk/
Az angliai National Marine Aquarium 555 ezer literes medencéjének fokozatos berendezése során vizsgálták meg brit kutatók, hogy milyen hatással van a látogatókra a csak műnövényekkel beültetett (üres), a félig betelepített, illetve a teljesen berendezett medence látványa. A kutatók a medence előtti nézőtéren meghúzódva lemérték, hogy mennyi időt töltenek ott a látogatók. Ahogy várható volt, a látnivaló bővülésével nőtt a bámészkodásra szánt idő is: míg a műnövényes medence három percig kötötte le a nézőket, a halakkal, gerinctelenekkel betelepített akvárium előtt már átlagosan öt percig álldogáltak.
A kutatók 84 egyetemista hallgatót is rávettek az akvárium meglátogatására (bizonyára nem volt nehéz). Őket viszont nem titokban figyelték, hanem szívritmus- és vérnyomásmérő készüléket helyeztek rájuk, és pszichológiai teszteket töltettek ki velük, ami a hangulatukról, lelkiállapotukról adott képet. Az egyetemisták ugyan az üres medencét is szívesen nézték, de minél több volt a látnivaló, annál érdekesebbnek találták, annál nagyobb élményt adott, és annál szívesebben jöttek volna vissza.
A szívműködés mérése nem járt ennyire egyértelmű eredménnyel. Mindhárom esetben, tehát az akvárium berendezettségétől függetlenül, jelentősen esett a vérnyomás és a szívritmus az első öt percben. A szisztolés (a szív összehúzódásakor mért) vérnyomás kisebb volt a félig és a teljesen berendezett akvárium előtt, mint az üresnél, de a diasztolés (a szívverések közötti szünetben mért) csak a félig berendezettnél csökkent. A teljesen berendezett akvárium tehát tulajdonképpen kevésbé hatott csillapítóan a nézőkre, mint a félig berendezett, éppen azért, mert olyan sok volt benne a látnivaló.
Más tanulmányok is beszámoltak arról, hogy az emberekre megnyugtató hatással van a természet látványa, még ha épített is, mint az akvárium vagy egy park. Jó stratégia tehát, ha az orvosi váróban van egy akvárium is, ami mérhetően csökkenti a szorongást (legalábbis pszichiátriai kezelés alatt álló páciensekben).Alzheimeres betegeknél az ebédlőben elhelyezett akvárium, 8 színes halacskával, 21 százalékkal növelte a fogyasztást, ami miatt csökkentek a betegek ellátási költségei. Az állatkertek akváriumai pedig a jelek szerint nem csak oktatási célt szolgálhatnak, hanem a városi ember lazítását, relaxációját is.
Mi olyan megnyugtató a víz látványában?
Wallace J. Nichols tengerbiológus a Kék elme című könyvében arról ír, hogy a víz meditatív állapotba juttat, amit nyugalom, béke, általános boldogság és elégedettség jellemez. Az agy kipihenheti magát a víz ismétlődő, egyszerű hangjától, a víz látványa pedig segíti az összpontosítást, kiélesíti az érzékszerveket. Megszabadít a „vörös elmétől", az urbanizált, technológiafüggő ember stresszes, szorongó állapotától. A hatáshoz az is hozzájárulhat, hogy a kellemes hőmérsékletű vízbe merülés is 11-18 százalékkal csökkenti a szívritmust. A víz láttán talán ez az érzet is felébred bennünk.
A biofília hipotézis szerint az ember veleszületett hajlama, hogy élőlényekre és életszerű folyamatokra figyeljen, hiszen őseink csak akkor maradhattak életben, ha érzékelték és értették a természet jeleit. Az akváriummal egy darabka természet jelenik meg a szobánkban. Amíg a halak békésen úszkálnak, az elménk pihenhet, hiszen nyugalom van, nincs veszély. A Duna TV-n hosszú éveken át szünetjelhalak közvetítettek "áldást, békességet, nyugalmat, szelídséget" az éjszakai nézőknek. Aki szeretne egy kis kikapcsolódást, vessen rájuk egy pillantást.

Megjelent a Qubit-en, 2019. 03. 04-én.
A szerző az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa, további írásai a Qubiten itt olvashatók.

Ígéretes hatóanyagokat fedeztek fel az időskori memóriazavarok javítására


Ahogy öregszünk, egyre feledékenyebbek és fáradtabbak leszünk. Mi ennek az oka, és megállítható-e az agy öregedése? Február közepén Daniela Kaufer, a Kalifornia Egyetem (UC) professzora az öregedéssel együtt járó kognitív hanyatlás eddig kevéssé ismert mechanizmusát mutatta be Washingtonban, a világ egyik legnagyobb tudományos konferenciáján. Sőt, azt állította, hogy a folyamatot akár vissza is lehet fordítani.
Egy 2002-es vizsgálat szerint az USA 70 év feletti lakosságának 91,3 százaléka „normális” kognitív funkciójú. Egy más módszertannal, 2014-ben végzett vizsgálat viszont arra jutott, hogy a 65 év felettiek közül csak 78,2 százaléknak nincs biztosan demenciája. Ezek a számok biztatóak, ugyanakkor longitudinális vizsgálatok szerint mindössze 4 év alatt a 70 év felettiek felének enyhén, ötödének jelentősen romlik a kognitív teljesítőképessége (ettől még benne maradhatnak a „normális” tartományban).
Közel tízezer, 65 év feletti nő 15 éven keresztül nyomon követésével az derült ki, hogy csak 9 százalékuknak nem változott a mentális teljesítőképessége. Volna tehát igény olyan gyógyszerekre, amelyek adott esetben kis méretük miatt átjutnak a vér-agy gáton, és így idős korban megfiatalítják az agyat.

Mit lehet tenni a vér-agy gát szivárgása ellen?
Mivel a konferenciával egyidőben a közlemény preprint formában is elérhetővé vált, nemcsak a hírekből, hanem részletesen is tudni lehet, mit fedezett fel a Kaufer által vezetett 27 fős kutatócsoport (köztük a feltehetően magyar származású Eszter Mihaly, aki szintén a UC Berkeley-n dolgozik).
A lényeg ezúttal a vér-agy gát, az agyi hajszálerek sejtjei és speciális idegsejtek által alkotott membrán, amely elszigeteli az agyat a vértől, és csak meghatározott tápanyagokat, vérgázokat, valamint apró, főként zsíroldékony molekulákat (például alkoholt) enged át. Ha ez a védelmi vonal megsérül vagy részlegesen áteresztővé válik, a sejtek között megnyíló „lyukakon” keresztül nagyobb méretű molekulák (köztük akár pusztító hatású fehérjék is) átszivároghatnak a vérből az agyba.
Mikroszkópos és MRI-felvételeken látható, hogy idősebb agyaknál megnő a vér-agy gát áteresztőképessége, és emiatt az agyban állandósulnak a gyulladásos folyamatok. A 60 év felettiek fele érintett a vér-agy gát szivárgásában.
Fiatal egereknél öregedésszerű tüneteket idéz elő, ha albumint (a vér egyik legfontosabb szállítófehérjéjét) juttatnak az agyukba, azt imitálva, mintha sérült volna a vér-agy gátjuk. A vér-agy gát áteresztő képessége 20-76 éves emberi, illetve 3-21 hónapos egéragyakban
Az említett kutatócsoport azonban rátalált egy olyan anyagra (IPW-nek nevezik), ami megállítja a gyulladásos folyamatokat, és ezáltal „visszafiatalítja” az egereket. Így az is kiderült, hogy a mesterséges öregedéssel a sejtek nem szűntek meg, csak a gyulladás miatt működtek rosszul. A kutatócsoport most már azt vizsgálja, hogy embereknél is ugyanúgy zajlik-e a folyamat, mint az egereknél. Ha igen, akkor van remény, hogy a kognitív hanyatlás gyógyszer szedésével visszafordítható legyen.
A konferencián egy kanadai kutatócsoport is hasonló eredményrőlszámolt be, csak más megközelítésben. Azokkal az idegsejtekkel foglalkoztak, amelyek különösen sok agyi problémát, köztük memóriaromlást okoznak. Meghibásodásuk esetén az idegsejtek olyan gyenge jeleket adnak ki, hogy szinte láthatatlanná válnak szomszédaik számára.
Etienne Sibille, a Torontói Egyetem professzorának csoportja olyan szercsoportot fedezett fel (benzodiazepin-szerű ligandumokat), ami felerősíti ezeket a gyenge jeleket, így 30 perccel azután, hogy idős egerekbe injekciózták a szert, ők is ugyanolyan fürgén és okosan közlekednek a labirintusban, mint a fiatalok. Napi kezeléssel két hónapon át fenntartható volt ez a hatás. Elképzelhető, hogy a hatóanyagot két év múlva már embereken is kipróbálhatják, de ez még nem jelent garanciát arra, hogy gyógyszer lesz belőle, hiszen az emberi agy sokszor nem úgy reagál a beavatkozásokra, mint a mindössze két évig élő, zsákmányállat rágcsálóké.

Megjelent a Qubit-en 2019. 02. 21-én.
A szerző az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa.