
A város sajátos élőhely, de a madarak felveszik a kesztyűt:
hangosabban, magasabb frekvencián énekelnek, hogy az autózaj ellenére is elérjék
fajtársaikat; kihasználják az éjjeli lámpák fényét, így jóval több ideig
ehetnek, mint vidéki rokonaik; és hasznos segítői a köztisztasági vállalatnak a
cigarettacsikkek újrahasznosításával. Mivel a városi madár száraz növényi
szárat, mohát aránylag keveset talál, de szemetet annál inkább, azzal béleli ki
a fészkét. A szétszálazott füstszűrő puha és meleg fészekanyag, de mint arra
mexikói kutatók rámutattak: a parazitákat is távoltartja. A paraziták gyakori
és kellemetlen vendégei a fészkeknek, a madarak pedig rendszerint különböző,
aromás illóolajokat tartalmazó növények beépítésével próbálják csökkenteni a
számukat. A városokban, ahol hiányoznak ezek a növények, viszont sok a szemetelő
dohányos, remek praktika lehet a cigaretta rovarölő összetevőinek (úgymint nikotin,
kátrány, hidrogén-cianid, arzén, fenol, ammónia…) bevetése. A kutatók először
is igazolták, hogy a paraziták valóban kerülik a használt füstszűrőt. Majd 28
házi veréb és 29 házi pirók fészek átvizsgálásával megállapították, hogy minél
több volt a csikkanyag a fészekben, annál kevesebb az élősködő. A történet végére
persze itt még nem kerülhet pont, hiszen nem tudjuk, hogy az új lakberendezési
divat valóban a fiókák javára válik. Lehet, hogy a szülőket csak a puha
fészakanyag csábította el, a cigaretta méreganyagai pedig többet ártanak a
család egészségének, mint a paraziták. De ha mégis a rovarölő hatás az
elsődleges, akkor le a kalappal: íme, az alkalmazkodás egy újabb ragyogó
példája.
Suarez-Rodriguez et al., 2012, Biology Letters