A végtagok sérülésekor vagy elvesztésekor az agy továbbra is
kibocsátja a mozgást elindító jeleket, amit egy BMI (brain-machine interface)
valódi mozgássá alakíthat. Egy-egy végtag pótlására már léteznek
gondolatvezérelt gépek, de mindkét kezet vagy lábat még nem sikerült helyettesíteni
– a két végtag koordinálásához ugyanis ismerni kellene, hogy milyen agyi
területek végzik a mozgáskoordinációt. Ennek vizsgálatához két rhesusmajom agyféltekéibe
Miguel Nicolelis laboratóriumának munkatársai elektródákat ültettek, amelyek közel
500 idegsejt aktivitását követték nyomon. A majmok azt a feladatot kapták, hogy
egy képernyőn látható két kart tegyenek rá két alakzatra. Az egyik makákót egy
éven át képezték ki a feladatra. Először joystickkel mozgatott egy kurzort,
majd a virtuális karokat, amiket végül – miután leszíjazták egy kipárnázott székbe
– gondolati úton vezérelt. A másik majom megfigyelése útján tanulta meg a feladatot
– így van remény arra, hogy a mozgásképtelen emberek számára is alkalmazható
lesz majd a módszer.
A tanulás során megváltozott az állatok agyi működése, ami a
kutatók szerint azt jelenti, hogy a majmok idővel a saját testük kiterjesztésének
tekintették az avatar karjait. Az idegsejtek működésének további elemzése pedig
azt mutatta, hogy az összehangolt mozgás egészen más agyi aktivitásmintázattal
jár, mint a két kéz külön-külön mozgatásának összessége. A brazil származású Nicolelis terve szerint a
2014-es labdarúgó világbajnokság kezdőrúgását már egy olyan mozgássérült
végezheti el, aki a majmok közreműködésével kifejlesztett protézist viseli.