Az akvárium lenyűgöző hatása: a kék elme

Forrás: https://www.national-aquarium.co.uk/

Az angliai National Marine Aquarium 555 ezer literes medencéjének fokozatos berendezése során vizsgálták meg brit kutatók, hogy milyen hatással van a látogatókra a csak műnövényekkel beültetett (üres), a félig betelepített, illetve a teljesen berendezett medence látványa. A kutatók a medence előtti nézőtéren meghúzódva lemérték, hogy mennyi időt töltenek ott a látogatók. Ahogy várható volt, a látnivaló bővülésével nőtt a bámészkodásra szánt idő is: míg a műnövényes medence három percig kötötte le a nézőket, a halakkal, gerinctelenekkel betelepített akvárium előtt már átlagosan öt percig álldogáltak.
A kutatók 84 egyetemista hallgatót is rávettek az akvárium meglátogatására (bizonyára nem volt nehéz). Őket viszont nem titokban figyelték, hanem szívritmus- és vérnyomásmérő készüléket helyeztek rájuk, és pszichológiai teszteket töltettek ki velük, ami a hangulatukról, lelkiállapotukról adott képet. Az egyetemisták ugyan az üres medencét is szívesen nézték, de minél több volt a látnivaló, annál érdekesebbnek találták, annál nagyobb élményt adott, és annál szívesebben jöttek volna vissza.
A szívműködés mérése nem járt ennyire egyértelmű eredménnyel. Mindhárom esetben, tehát az akvárium berendezettségétől függetlenül, jelentősen esett a vérnyomás és a szívritmus az első öt percben. A szisztolés (a szív összehúzódásakor mért) vérnyomás kisebb volt a félig és a teljesen berendezett akvárium előtt, mint az üresnél, de a diasztolés (a szívverések közötti szünetben mért) csak a félig berendezettnél csökkent. A teljesen berendezett akvárium tehát tulajdonképpen kevésbé hatott csillapítóan a nézőkre, mint a félig berendezett, éppen azért, mert olyan sok volt benne a látnivaló.
Más tanulmányok is beszámoltak arról, hogy az emberekre megnyugtató hatással van a természet látványa, még ha épített is, mint az akvárium vagy egy park. Jó stratégia tehát, ha az orvosi váróban van egy akvárium is, ami mérhetően csökkenti a szorongást (legalábbis pszichiátriai kezelés alatt álló páciensekben).Alzheimeres betegeknél az ebédlőben elhelyezett akvárium, 8 színes halacskával, 21 százalékkal növelte a fogyasztást, ami miatt csökkentek a betegek ellátási költségei. Az állatkertek akváriumai pedig a jelek szerint nem csak oktatási célt szolgálhatnak, hanem a városi ember lazítását, relaxációját is.
Mi olyan megnyugtató a víz látványában?
Wallace J. Nichols tengerbiológus a Kék elme című könyvében arról ír, hogy a víz meditatív állapotba juttat, amit nyugalom, béke, általános boldogság és elégedettség jellemez. Az agy kipihenheti magát a víz ismétlődő, egyszerű hangjától, a víz látványa pedig segíti az összpontosítást, kiélesíti az érzékszerveket. Megszabadít a „vörös elmétől", az urbanizált, technológiafüggő ember stresszes, szorongó állapotától. A hatáshoz az is hozzájárulhat, hogy a kellemes hőmérsékletű vízbe merülés is 11-18 százalékkal csökkenti a szívritmust. A víz láttán talán ez az érzet is felébred bennünk.

A biofília hipotézis szerint az ember veleszületett hajlama, hogy élőlényekre és életszerű folyamatokra figyeljen, hiszen őseink csak akkor maradhattak életben, ha érzékelték és értették a természet jeleit. Az akváriummal egy darabka természet jelenik meg a szobánkban. Amíg a halak békésen úszkálnak, az elménk pihenhet, hiszen nyugalom van, nincs veszély. A Duna TV-n hosszú éveken át szünetjelhalak közvetítettek "áldást, békességet, nyugalmat, szelídséget" az éjszakai nézőknek. Aki szeretne egy kis kikapcsolódást, vessen rájuk egy pillantást.

Megjelent a Qubit-en, 2019. 03. 04-én.
A szerző az ELTE Etológia Tanszék tudományos főmunkatársa, további írásai a Qubiten itt olvashatók.