Miért fulladnak meg a seregélyek csapatosan?

1993 és 2013 között Angliában és Walesben tizenkét olyan esetről készült feljegyzés, ahol több – akár 80 - seregély fulladt meg egyszerre. A vadon élő madarak közt, ha olykor előfordul fulladás, akkor is csak egy-egy példány esik áldozatul. Az eseménysorozat tehát igazán különös. Mi lehet az ok? Halálos vírus, műtrágya, méreg? Trauma autóbaleset, villanyvezeték, szélvihar, ragadozó támadása, esetleg tűzijáték miatt? A boncolások szerint a madarak egészséges, fiatal példányok voltak, a halálesetek pedig tavasszal, kora nyáron történtek, betegség, környezetszennyezés, sokk kizárva. De az bizonyos, hogy a seregélyekkel valami nem stimmel, a fulladás sokkal gyakoribb közöttük, mint például a feketerigóknál. Egyéb okok elvetése után a kutatók nem találtak egyéb magyarázatot a jelenségre, mint a viselkedést. A madarak csapatostul járnak az itató- és fürdőhelyekhez, és úgy tűnik, a fiatalok nem jól mérik fel a veszélyt, mivel jár az, ha eláznak a tollaik vagy kiszalad a lábuk alól a talaj.

A fulladásos halál persze nem olyan gyakori, hogy emiatt aggódnunk kellene a seregélyekért. Ennél sokkal nagyobb probléma a fészkelőhelyek hiánya és az egyre kevesebb rovar: az utóbbi 35 évben, 50-ről 3,4 millióra zuhant a seregélyek száma Nagy Britanniában. 

Lawson és mtsai, 2015, Scientific Report

Kép

Virtuális kerítés bölényeknek

Az európai bölények csordáját nem egyetlen egyed vezeti, hanem több felnőtt nőstény.
Európa ma élő, legnagyobb testű szárazföldi emlősének testhossza elérheti és a 3,5 métert, tömege az egy tonnát. Vadászata Mátyás király korában gyakori esemény volt, de mára a vadon élő állomány teljesen kipusztult. Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában és még néhány országban visszatelepített állományai élnek, de sokan aggódnak, hogy a nagy testű növényevők tönkreteszik az élőhelyüket. Ezért is fontos megismerni, mikor és merre mozognak. Kutatók egy francia csorda 43 egyedére GPS készülékeket erősítettek, amivel naponta négy órán át követték az állatok mozgását. Az eredmények szerint a csapatot több példány is mozgásra bírhatja, elegendő, ha 20 lépést megtesz megállás, legelés nélkül. Nem meglepő módon akkor a legnagyobb az esélye arra, hogy a többiek követik, ha épp felé néznek. Leggyakrabban a felnőtt tehenek indultak útnak, valószínűleg azért, mert a vemhesség és szoptatás miatt nekik van szükségük a legjobb minőségű táplálékra. A kutatók ezért azt javasolják a természetvédelmi szakembereknek, hogy ha szeretnék kontrollálni az állatok mozgását, akkor tegyenek a legelfogadottabb vezetőkre GPS nyakörvet, és ha rossz irányba mennek, térítsék el őket enyhe elektromos áramütésekkel.

Ramos és mtsai, Animal Behaviour, 2015

A beluga delfin a sarki életmódhoz alkalmazkodott, teljesen fehér, mint egy jégtábla, nincs hátúszója és a cetek között a legnagyobb arányú zsírtömege. Noha a faj alapvetően vándorol, a telet az arktiszi jégsapka környékén tölti, nyáron pedig a melegebb, parti vizeket kedveli, az Alaszka legnagyobb városa, Anchorage körül élő delfinek felhagytak a költözködéssel, és egész évben könnyen megfigyelhetők a parti autóutak mentén. Ez a populáció védett és nem vadászható. A kedvező adottságok miatt egy helyi egyetem hallgatók bevonásával monitorozni kezdte, hogyan hat a delfinekre az anchorage-i fő kikötő bővítése. 2007 és 2011 között 5000 órányi megfigyelés gyűlt össze. Az évek alatt a diákok egyre kevesebb csoportot láttak a megfigyelési napok során (naponta legfeljebb 1-2-t), és az első két évhez képest a borjak aránya 80%-kal csökkent. A meder kotrásakor szokatlan viselkedésformákat is megfigyeltek a hallgatók: váratlan irány- és sebességváltásokat, valamint a csoportok szétszóródását. A vizsgálat eredményeit az Animal Behaviour Society 52., idén Anchorage-ban rendezett konferenciáján ismertette Leslie Cornick. Az eseményen Magyarországot is képviselte egy kutyagenetikai kutatás.

Cornick, ABS 2015