Lehet-e hatékonyabb felderítője a katasztrófaterületeknek, mint egy távirányított csótány? Texasi mérnökök bemutatták legújabb fejlesztésüket: az idegrendszerrel összekapcsolt, háton hordott miniszámítógép segítségével gombnyomással irányba küldhető csótányt. Egy apró videokamera, mikrofon és más szenzorok segítségével a rovar olyan területeket tárhat majd fel, amire máshogy aligha lenne mód. Emellett, megőrizve ősi ösztöneit, képes lesz arra is, hogy ha veszélyt érez, gyorsan menedékbe húzódjon.
A csótány hátizsákja jelenleg 3 g-os, egy újratölthető lítiumakkumulátort tartalmaz és egy számítógépes chipet, ami az idegrendszeren keresztül gátolja a középső láb mozgását egy meghatározott oldalon. Hogy melyiken, azt a rovart irányító ember gombnyomással szabályozza. Egyelőre nem túl pontosan (60%-os a sikeresség), de a kutatók nincsenek elkeseredve a prototípus teljesítményétől. Bíznak benne, hogy megtalálják a módját a pontosabb irányításnak, ahogy annak is, hogyan lehetne többféle járásmódra is rábírni a csótányt. Aggodalomra ad okot, hogy a rovarok egy idő után hozzászokhatnak a számítógép impulzusaihoz. Azon is el kell gondolkodnia a megfelelő szakembereknek, hogy elfogadható-e egy élőlény idegrendszerét adatátvitelre használni, és átvenni a kontrollt saját teste felett.
A hibrid robot kifejlesztéséhez két csótányfajt használtak, az Afrikából származó, 2-4 cm-es amerikai csótányt és a díszállat- eleségként népszerű, 3,5-4,5 cm-es Blaberus discoidalis-t.
A hibrid robot kifejlesztéséhez két csótányfajt használtak, az Afrikából származó, 2-4 cm-es amerikai csótányt és a díszállat- eleségként népszerű, 3,5-4,5 cm-es Blaberus discoidalis-t.
