A sebességtől függ, ki lesz a vezető, és a vezetői szereptől függ, ki hogyan tájékozódik a házigalambok közül

A galambrajokban nem véletlenszerű, melyik egyed vezet, ezt 2010 óta tudjuk magyar kutatóknak köszönhetően. Nem azok az egyedek döntenek a repülési irányról, amelyek dominánsak a dúcon belül, és leginkább hozzáférnek az etetőhöz – ezt 2013-ban publikálta a kutatócsoport, egy képfeldolgozáson alapuló, egyedi felismerőrendszer alkalmazásával. De akkor mégis hogyan dől el, ki lesz a vezető? A most megjelent publikáció szerint az egyedek gyorsasága a döntő tényező. A hazafelé repülő rajban a leggyorsabb egyedek mögé sorolódnak be a többiek. Ilyenkor persze senki nem marad le, hiszen a rajnak fontos, hogy összetartson. Viszont egyértelműen kiderült, melyik példány a leggyorsabb, amikor a kutatók egyenként engedték el a madarakat és megmérték, milyen sebességgel, milyen útvonalon repülnek haza. Mivel a kísérletsorozat elején és végén is megvizsgálták a madarak egyéni repülését, kiderült az is, hogy a gyorsabbak tájékozódásban is többet fejlődtek, mint a társaik, hiszen a vezető pozíció miatt nekik kellett meghozni az irányváltási döntéseket. A repülési sebességük miatt egy kognitív képességük, a navigációjuk is javult. Hasonlóan ahhoz, ahogy egy autó vezetőjének oda kell figyelnie az útra, az utasnak viszont nem, ezért sokszor fogalma sincs arról, merre jártak.

A kutatócsoport a madarakról megszerzett ismereteket egy robotrepülőgép-raj viselkedésének kialakításában is hasznosítani szeretné. Emellett nem csak madarak, hanem emlősök kollektív mozgását is vizsgálják. Itt eltérő szempontok érvényesülhetnek. Például egy kutyacsoportban a sebességnél sokkal fontosabb szempont a kor és az ezzel összefüggő tapasztalat a vezető szerep kialakulásában.

Pettit és mtsai, 2015, Current Biology

Kép

Virtuális kerítés bölényeknek

Az európai bölények csordáját nem egyetlen egyed vezeti, hanem több felnőtt nőstény.
Európa ma élő, legnagyobb testű szárazföldi emlősének testhossza elérheti és a 3,5 métert, tömege az egy tonnát. Vadászata Mátyás király korában gyakori esemény volt, de mára a vadon élő állomány teljesen kipusztult. Lengyelországban, Ukrajnában, Romániában és még néhány országban visszatelepített állományai élnek, de sokan aggódnak, hogy a nagy testű növényevők tönkreteszik az élőhelyüket. Ezért is fontos megismerni, mikor és merre mozognak. Kutatók egy francia csorda 43 egyedére GPS készülékeket erősítettek, amivel naponta négy órán át követték az állatok mozgását. Az eredmények szerint a csapatot több példány is mozgásra bírhatja, elegendő, ha 20 lépést megtesz megállás, legelés nélkül. Nem meglepő módon akkor a legnagyobb az esélye arra, hogy a többiek követik, ha épp felé néznek. Leggyakrabban a felnőtt tehenek indultak útnak, valószínűleg azért, mert a vemhesség és szoptatás miatt nekik van szükségük a legjobb minőségű táplálékra. A kutatók ezért azt javasolják a természetvédelmi szakembereknek, hogy ha szeretnék kontrollálni az állatok mozgását, akkor tegyenek a legelfogadottabb vezetőkre GPS nyakörvet, és ha rossz irányba mennek, térítsék el őket enyhe elektromos áramütésekkel.

Ramos és mtsai, Animal Behaviour, 2015