A csimpánzok személyisége kiolvasható az agyuk anatómiájából

Mutasd meg az agyad, megmondom, ki vagy. Amerikai és dán kutatók 107 csimpánz agyát vizsgálták meg mágneses rezonancia képalkotó eljárással (MRI), emellett a személyiségüket is feltérképezték egy 41 kérdésből álló kérdőívvel. A nyitottabb (kíváncsibb) és extravertáltabb (magabiztosabb) csimpánzok elülső cinguláris agykérge nagyobb térfogatúnak bizonyult mindkét agyféltekében. A dominánsabb, illetve reaktívabb állatok agya a prefrontális kéregben mutatott eltéréseket. Ezek az agyterületek tehát valószínűleg fontos szerepet játszanak a személyiségjegyek kialakulásában.

Az agy szkennelését rutin állatorvosi vizsgálatokkal kötötték össze. A kérdőíveket az állatokat jól ismerő gondozók töltötték ki. Egy-egy viselkedési elemről kellett megítélniük, hogy mennyire jellemző az adott egyedre. A kérdőív összesen öt személyiségjegyet értékelt: extraverzió, nyitottság, együttműködés (barátságosság), dominancia és reaktivitás. Az emberek személyisége is öt dimenzió mentén írható le, de a dominancia helyett neuroticitásról (szorongásról), reaktivitás helyett pedig lelkiismeretességről (komolyságról, alaposságról) beszélnek a kutatók. Az már korábban is ismert volt, hogy a két faj személyiségstruktúrája hasonló, de az ennek hátterében álló neuroanatómiai jellegzetességeket most mérték fel először emberszabású majmokban.

Latzman és mtsai, 2015, Neuroimaging

Kép

A különleges papagájagy

Néhány papagáj bámulatos pontossággal tanul meg akár több száz szót és kifejezést. Egy újonnan azonosított agyi struktúra megmagyarázhatja, hogyan képesek erre.

A jó hangutánzó madárfajok agyában van egy mag, amely az éneklés és énektanulás során szinkronizálódó idegsejtekből áll. De a különböző kutatások más-más méretűnek írják le ezt a magot. Egy új vizsgálat úgy találta, hogy a mag mérete és felépítése összefügg az imitáló képességgel. A jól imitáló papagájfajok és a rosszabb képességű énekesmadarak, kolibrik agyi magja ugyanis jelentősen különbözik: előbbiek énekrendszere egy másik énekrendszer része. Az énekesmadarak és kolibrik agyi magvához hasonló magot egy héj veszi körül, hasonlóan az M&M cukor színes mázához. Ez csak a papagájok agyára jellemző, viszont már a kea, egy új-zélandi, nagytermetű és viszonylag rossz utánzóképességű papagáj agyában is megtalálható, ami azt jelenti, hogy legalább 29 millió évvel ezelőtt megjelent. Minél vastagabb a héj, annál jobb hangutánzó képességgel jár együtt, tehát valószínűleg a bonyolult vokális imitációt teszi lehetővé. A természetben ennek a szaporodásban, vészjelzésekben, területvédelemben és az egyedek azonosításában, helyi nyelvjárások kialakulásában van szerepe. Feltehetően úgy alakult ki, hogy az eredeti mag megduplázódott, majd új funkciót kapott. A kutatók abban bíznak, hogy ha ez valóban így van, akkor a papagájok vokális imitációjáért felelős agyi mag további tanulmányozása bizonyos emberi agyi struktúrák kialakulását is megmagyarázhatja.

Chakraborty és mtsai, 2015, PLOS One