Néhány papagáj bámulatos pontossággal tanul meg akár több
száz szót és kifejezést. Egy újonnan azonosított agyi struktúra
megmagyarázhatja, hogyan képesek erre.
A jó hangutánzó madárfajok agyában van egy mag, amely az
éneklés és énektanulás során szinkronizálódó idegsejtekből áll. De a különböző
kutatások más-más méretűnek írják le ezt a magot. Egy új vizsgálat úgy találta,
hogy a mag mérete és felépítése összefügg az imitáló képességgel. A jól imitáló
papagájfajok és a rosszabb képességű énekesmadarak, kolibrik agyi magja ugyanis
jelentősen különbözik: előbbiek énekrendszere egy másik énekrendszer része. Az
énekesmadarak és kolibrik agyi magvához hasonló magot egy héj veszi körül,
hasonlóan az M&M cukor színes mázához. Ez csak a papagájok agyára jellemző,
viszont már a kea, egy új-zélandi, nagytermetű és viszonylag rossz
utánzóképességű papagáj agyában is megtalálható, ami azt jelenti, hogy legalább
29 millió évvel ezelőtt megjelent. Minél vastagabb a héj, annál jobb hangutánzó
képességgel jár együtt, tehát valószínűleg a bonyolult vokális imitációt teszi
lehetővé. A természetben ennek a szaporodásban, vészjelzésekben, területvédelemben
és az egyedek azonosításában, helyi nyelvjárások kialakulásában van szerepe. Feltehetően
úgy alakult ki, hogy az eredeti mag megduplázódott, majd új funkciót kapott. A
kutatók abban bíznak, hogy ha ez valóban így van, akkor a papagájok vokális
imitációjáért felelős agyi mag további tanulmányozása bizonyos emberi agyi
struktúrák kialakulását is megmagyarázhatja.
