A jég alatti búvárkodásba hamar bele kell tanulni

A fókabébik feje nem azért olyan nagy, hogy elbűvölőek legyenek számunkra (bár azok), hanem azért, hogy jég alá bújhassanak a ragadozók elől. Az újszülött Weddell-fóka agya a kifejlett agy méretének 70%-át is eléri, ami egyértelműen rekord az emlősök között. Gondoljunk csak bele, ha az embergyerek is ilyen arányokkal születne, már rég kihaltunk volna a nehéz szülés miatt. Most se megy könnyen, pedig újszülöttjeink agymérete a felnőttének csak 25%-a. Persze a fókákat nem éppen az emberekkel érdemes összevetni, hiszen igen távoli rokonok vagyunk. A kutyafélék viszont ugyanúgy a ragadozók rendjének tagjai, mint a valódi fókafélék családja, és egy farkaskölykök agya körülbelül 60 naposan éri el ezt a fejlettségi szintet, mint a fókáé: a kisfarkas agya születéskor mindössze 11%-a a felnőtt méretnek (a kisfarkas 13 g-os, a Weddell-fóka kölyök 390 g-os aggyal születik , a testsúlyuk pedig 224, illetve 28 900 g).
Különösen figyelemreméltó a nagyméretű és fejlett agy ahhoz képest, hogy maga a kölyökfóka ugyanakkor viszonylag kicsi (anyja testtömegének 6-7%-a). E kis testnek egyáltalán nem könnyű táplálni a hatalmas agyat, ezért igen valószínű, hogy a nagy befektetés a cserébe kapott jó tájékozódási képességgel térül meg. A speciális agy lehetővé teszi, hogy a kisfóka az anyja mellett beletanuljon a jég alatti tájékozódás bonyolult mesterségébe. 
A különlegesen fejlett agyakat a  Montana Egyetem kutatócsoportja gyűjtötte össze 2007 október és december között az Antarktiszon. 12 fókatetemet találtak, köztük tíz kölyköt. Négy kölyök halva született, kettőt elhagyott az anyja, egy pedig valamilyen balesetben vagy ütés miatt halálos sérülést szenvedett. A felnőttek közül az egyik szoptató anya volt, és a lenyelt halszálkák miatt pusztult el.
A Weddell-fóka élőhelye, az antarktiszi jégtakaró alá nem szívesen merészkedik emlősállat, mert ha nem talál időben léket, hasadékot a jégen, könnyen megfulladhat. A Weddell-fóka viszont kiválóan megjegyzi, hol juthat levegőhöz, és így akár 20 km-t is megtehet a jég alatt. Kölykét is olyan helyen hozza világra, ahol ellenségei, a leopárdfókák és kardszárnyú delfinek már nem férhetnek hozzá. A tájékozódás itt viszont nagyon nehéz, mert kevés a légvételi lehetőség, és a bonyolult domborzati viszonyok között könnyű eltévedni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a ragadozók közül a vízben élő fajok relatív agymérete sokkal nagyobb, mint a szárazföldieké. Az agynak sok cukorra van szüksége, amit az újszülött kizárólag az anyatejből fedez. Az anyafóka viszont a szülést követő hetekben a kicsi mellett marad, nem táplálkozik, ezért a napi 3,5 liter tej előállítása során testsúlya jelentősen csökken.  Az energiadús tejtől viszont a kölyök igen gyorsan fejlődik, és már két hetes korától búvárleckéket vesz az anyjától.

Eisert et al., 2013, Marine Mammal Science