A fókabébik feje nem azért olyan nagy, hogy elbűvölőek
legyenek számunkra (bár azok), hanem azért, hogy jég alá bújhassanak a
ragadozók elől. Az újszülött Weddell-fóka agya a kifejlett agy méretének 70%-át
is eléri, ami egyértelműen rekord az emlősök között. Gondoljunk csak bele, ha
az embergyerek is ilyen arányokkal születne, már rég kihaltunk volna a nehéz szülés
miatt. Most se megy könnyen, pedig újszülöttjeink agymérete a felnőttének csak
25%-a. Persze a fókákat nem éppen az emberekkel érdemes összevetni, hiszen igen
távoli rokonok vagyunk. A kutyafélék viszont ugyanúgy a ragadozók rendjének
tagjai, mint a valódi fókafélék családja, és egy farkaskölykök agya körülbelül
60 naposan éri el ezt a fejlettségi szintet, mint a fókáé: a kisfarkas agya
születéskor mindössze 11%-a a felnőtt méretnek (a kisfarkas 13 g-os, a Weddell-fóka
kölyök 390 g-os aggyal születik , a testsúlyuk pedig 224, illetve 28 900 g).
Különösen figyelemreméltó a nagyméretű és fejlett agy ahhoz
képest, hogy maga a kölyökfóka ugyanakkor viszonylag kicsi (anyja testtömegének
6-7%-a). E kis testnek egyáltalán nem könnyű táplálni a hatalmas agyat, ezért
igen valószínű, hogy a nagy befektetés a cserébe kapott jó tájékozódási
képességgel térül meg. A speciális agy lehetővé teszi, hogy a kisfóka az anyja
mellett beletanuljon a jég alatti tájékozódás bonyolult mesterségébe.
A különlegesen fejlett agyakat a Montana Egyetem kutatócsoportja gyűjtötte
össze 2007 október és december között az Antarktiszon. 12 fókatetemet találtak,
köztük tíz kölyköt. Négy kölyök halva született, kettőt elhagyott az anyja, egy
pedig valamilyen balesetben vagy ütés miatt halálos sérülést szenvedett. A
felnőttek közül az egyik szoptató anya volt, és a lenyelt halszálkák miatt
pusztult el.
A Weddell-fóka élőhelye, az antarktiszi jégtakaró alá nem
szívesen merészkedik emlősállat, mert ha nem talál időben léket, hasadékot a
jégen, könnyen megfulladhat. A Weddell-fóka viszont kiválóan megjegyzi, hol
juthat levegőhöz, és így akár 20 km-t is megtehet a jég alatt. Kölykét is olyan
helyen hozza világra, ahol ellenségei, a leopárdfókák és kardszárnyú delfinek már
nem férhetnek hozzá. A tájékozódás itt viszont nagyon nehéz, mert kevés a
légvételi lehetőség, és a bonyolult domborzati viszonyok között könnyű
eltévedni. Valószínűleg ez az oka annak, hogy a ragadozók közül a vízben élő
fajok relatív agymérete sokkal nagyobb, mint a szárazföldieké. Az agynak sok
cukorra van szüksége, amit az újszülött kizárólag az anyatejből fedez. Az anyafóka
viszont a szülést követő hetekben a kicsi mellett marad, nem táplálkozik, ezért
a napi 3,5 liter tej előállítása során testsúlya jelentősen csökken. Az energiadús tejtől viszont a kölyök igen gyorsan
fejlődik, és már két hetes korától búvárleckéket vesz az anyjától.
Eisert et al., 2013, Marine Mammal Science
Eisert et al., 2013, Marine Mammal Science