Ringató

Megható látvány, amikor egy ragadozó óriási szemfogai közé veszi a kicsinyét és óvatosan átszállítja egyik helyről a másikra. A kétmázsás zsákmányt is leterítő oroszlán egyetlen karcolást sem ejt 1-2 kilós kölykén. De macskáknál, kutyáknál, rágcsálóknál is gyakori, hogy az anyák költöztetéskor nyakon csípik utódjaikat, amik moccanás nélkül lógnak anyjuk szájában. Vajon miért nem visít és kapálózik ilyenkor a kölyök? Talán megdermed a félelemtől az éles fogak között? Ellenkezőleg: a Current Biologyban megjelent friss tanulmány szerint a kicsiket megnyugtatja, ha felemelik őket.

Történt, hogy egy kutatónak kisbabája születetett. A babák sokat sírnak. A szülők ilyenkor mindennel megpróbálkoznak, de a leghatásosabb módszer az, ha karra veszik a babát és fel-alá sétálnak vele. Miközben a kutató a saját gyermekét ringatta, eszébe jutott, milyen sokszor látta a laboratóriumban, ahogyan az egérmama felemeli és cipeli apróságait. A kölykök ilyenkor varázsütésre mozdulatlanná váltak, ugyanúgy, mint a karba vett babák. Elképzelhető, hogy a kisegérre és a kisbabára ugyanúgy hat a szoros tartás és a hintáztató, ringató mozgás?

A kicsiket nem lehet megkérdezni, de a szívritmusuk könnyen elárulja, hogyan érzik magukat.  A kutatók 12, fél évesnél fiatalabb csecsemő szívritmusát mérték meg három helyzetben: miközben a kiságyban feküdtek, ülő anyjuk a karjában tartotta őket, illetve sétált velük. A babáknak sétálgatás közben volt a legalacsonyabb a szívritmusuk, és ekkor sírtak, kapálóztak a legkevésbé, a kiságyban viszont sokat nyugtalankodtak. Ha az anyjuk felvette őket és sétálni kezdett, 2-3 másodperc alatt elhallgattak és megnyugodtak. „Ki emel, ki emel/ringat engemet?/Kinyitnám még a szemem,/de már nem lehet…” Pontosan ugyanígy viselkedtek a kisegerek is: amint anyjuk a szájába vette őket szívritmusuk leesett, abbahagyták a sírást (a kispatkányok számunkra nem hallható ultrahangon sírnak), és mozdulatlanná váltak. Ezt a hatást váltotta ki az is, ha nem a mama, hanem a kutatók emelték fel a kicsiket a nyakbőrüknél fogva.

Senki nem számított ekkora hasonlóságra. De mi lehet a jelenség élettani háttere? Az egerekkel olyasmit is meg lehet tenni, amit az emberekkel nem… Kiderült, hogy az anya sokkal hosszabb idő alatt viszi be a fészekbe azokat a kicsiket, amik képtelenek összegömbölyödni vagy folyamatosan kapálóznak a kutatók által beadott különböző szerek miatt. Bizonyos agyi területek eltávolításával az is kiderült, hogy az összegömbölyödés kiváltásáért a testtartás és egyensúly szabályozásában szerepet játszó kisagy kérge felelős.

Nagyon fontos, hogy veszély esetén az anya minél könnyebben menthesse kicsinyeit. Olyannyira fontos, hogy úgy látszik, már az evolúció kezdetén kialakult az emlősök újszülöttjeiben az a reflex, hogyha szorosan megragadják és hintáztatják őket, akkor összegömbölyödnek, elhallgatnak és mozdulatlanná válnak. De az idegrendszeri mechanizmusok vizsgálata abban is segíthet, hogy hamarabb észrevehessük majd a fejlődési rendellenességeket, például az autizmust, ami gyakran társul szokatlan testtartással.

Esposito et al., 2013, Current Biology