Tíz éven át fejlesztették brit kutatók azt a nyakörvet, amely lehetővé teszi vadon élő gepárdok mozgásának vizsgálatát. A 340 g-os nyakörvbe GPS-t, gyorsulásmérőt, a térbeli elfordulást érzékelő giroszkópot és a mágneses tér mérésére magnetométert építettek, melyek mérték az állat pozícióját, gyorsulását, lassulását és irányváltásait. A műszerek működéséhez szükséges energiát részben napelem szolgáltatta. Ennek, és a napi vadászati szokásokhoz ütemezett működési időnek köszönhetően a három botswanai nőstényre és két hímre erősített nyakörvek legalább egy éven át gyűjtötték az adatokat, amit rádiójelekkel továbbítottak a kutatóknak.
A 367 vadászat elemzése során az első meglepetés az volt, hogy milyen ritkán pörögnek fel a gepárdok csúcssebességre. Noha akár a 93 km/órát is elérték, általában mindössze 50-60 km-es sebességre gyorsulnak fel, és ezt is csak 1-2 másodpercig tartják. Zsákmányukat, például az impalát, inkább fantasztikus manőverezési képességüknek köszönhetően ejtik el. Kétszer jobban gyorsulnak, mint a lovak és négyszer jobban, mint az emberek. Vadászati hatékonyságuk azonban még így is csak 26% körül alakult.
Az is kiderült, hogy a vélekedésekkel ellentétben a gepárdok nem csak pirkadatkor, hanem nappal is vadásznak, és a sűrű bozótosban, erdőben is gyakran mozognak, nem csak a nyílt terepen. A technikának köszönhetően tehát alaposan megváltozott a tudásunk erről a ragadozóról, amit a természetvédelem is kiválóan hasznosíthat.
Időközben a nyakörvek kevésbé egzotikus területen is tért hódítanak. A gepárdkutatók a BBC televízióval összefogva 50 házimacskára erősítettek nyakörvet, majd térképen jelenítették meg, milyen utakat jártak be egy hét alatt. A gazdák alaposan meglepődtek kedvenceik viselkedésén, volt, aki ekkor értette meg, miért nem fogyott le diétára fogott macskája: titokban a szomszédhoz is eljárt kosztolni. Arra is fény derült, hogy a macskák időben is felosztják egymás között a meglátogatott területeket, így kerülik el a konfliktusokat.
