A folyami rákok stressz-szintjét csökkenti az emberek szorongásoldására
használt hatóanyag. Ez arra utal, hogy a gerincteleneknek is vannak komplex, az
emlősökéhez hasonló érzelmeik.
A rákok alapvetően a sötétet kedvelik, de ha egy akváriumban
választhatnak az árnyékos és világos részek között, a világosba is
kimerészkednek. Sorozatos áramütések hatására viszont szinte teljesen elkerülik
a megvilágított területeket. Ezzel párhuzamosan az egyik, emberekben is a
szorongással kapcsolatban álló ingerületátvivő anyag, a szerotonin szintje
megemelkedik az agyukban. A szerotonin és a szorongás kapcsolata olyan erős,
hogy egy szerotonin-injekció önmagában, áramütések nélkül is növeli az állatok
szorongását, vagyis fénykerülő viselkedését. Némi humán szorongásoldó
készítmény (chlordiazepoxide) viszont ismét meghozza a kedvüket ahhoz, hogy kiússzanak
a világos területekre.
Halakról és más alacsonyabbrendű gerincesekről már tudható, hogy
szorongásuk alapjaiban hasonló az emberéhez, de gerincteleneknél ez az eddigi
legmeggyőzőbb eredmény. Valószínű, hogy ez az érzelmi állapot igen hamar megjelent az evolúció során.
Ezek után szabad-e a szakácsoknak elevenen megfőzni a rákokat? Mivel még nem sikerült feltárni az ízeltlábúak fájdalomérzetének idegrendszeri hátterét, erre a kérdésre egyelőre nincs precíz tudományos válasz; ki-ki döntsön a saját érzelmei alapján.
Ezek után szabad-e a szakácsoknak elevenen megfőzni a rákokat? Mivel még nem sikerült feltárni az ízeltlábúak fájdalomérzetének idegrendszeri hátterét, erre a kérdésre egyelőre nincs precíz tudományos válasz; ki-ki döntsön a saját érzelmei alapján.
