Ha férfi lelkedet/Egy
hölgyre föltevéd,/S az üdvösségedet/Könnyelműn tépi szét ;(…)/ Gondold meg és
igyál:/ Örökké a világ sem áll – mintha a hoppon maradt ecetmuslicáknak
szólna a Bánk bán opera bordala. Ha egy hím muslicát alkoholos vagy
alkoholmentes itallal kínálnak, a választása azon múlik, párosodott-e azt
megelőzően egy nősténnyel. Ha a nőstény visszautasítja közeledését, a hím az
alkoholt választja. Az alkohol ugyanis, akárcsak a társas interakció,
jutalomként működik. Ha az agyban a párosodás elmaradása miatt nem aktiválódtak
a jutalmazási mechanizmusok, akkor az italozásban keres vigaszt. Ismerős? Többszázezer
honfitársunk rendszeresen az alkoholba menekül problémái elől. Pedig ezzel csak
növeli a gondot, hiszen a rendszeres alkoholfogyasztás függőséget okoz. A
szervezet hozzászokik, egyre nagyobb mennyiségre van szükség ugyannak a
hatásnak az eléréséhez. Alkohol hiányában megvonási tünetek jelentkeznek,
köztük memória és tanulási zavarok. Nincs ez másképp a muslicáknál sem. Hat
napon át alkoholizálásra fogott lárvák tanulási képessége kezdetben ugyan romlik,
de néhány nap után már olyan jól hozzászoknak az alkoholhoz, hogy vízivó társaikhoz
hasonló gyorsasággal társítanak egy vonzó illat és egy erős hőhatást. De ha kis
időre, hat órára megvonják tőlük az alkoholt, megint „elbutulnak”, képtelenek
megjegyezni, hogyha az illat felé közelednek, jól megpörkölődnek. Újabb adag
alkohol hatására viszont visszatér a józan eszük. A muslicák egyébként
rendkívül jól tolerálják az alkoholt – az emberek számára már enyhén mérgező,
0,05-0,08-as véralkoholszintnek megfelelő koncentrációt is elviselik. Az is
nemrégiben derült ki róluk, hogy speciális idegpályával rendelkeznek a rothadó
gyümölcsökből származó egyik vegyület, a geosmin észlelésére és elkerülésére.
