Az oroszlánkirály a bozótban vadászik

A nemek közötti munkamegosztás klasszikus példája az oroszlánoké – volt, egészen mostanáig. Úgy tanultuk, hogy az oroszlánfalkában csak a nőstények vadásznak, a hímeknek pedig mindössze annyi a dolga, hogy odafáradjanak a terített asztalhoz. Elég meglepőnek tűnt egyébként ez a felállás, hiszen a hímek éveken át önállóan látják el magukat, míg felkészülnek a nagy ostromra, amivel megszerezhetik a rivális hímektől az addig általuk birtokolt nőstényeket. Az utóbbi években már sejthető volt, hogy nem tartható tovább ez az álláspont. Igaz, hogy a hímekre nem jellemző a kooperatív vadászat, és a nőstényekénél némileg kisebb zsákmányra, főleg impalára vadásznak, de nem kevésbé sikeresek, mint a nőstények. Viszont nem állt a kutatók rendelkezésére semmiféle adat, amiből kiderült volna, hogyan érik el a hímek a nőstényekéhez hasonló sikerességet. Ha nem kooperatívan vadásznak, akkor hogyan? A technológia fejlődésével viszont végre lehetőség nyílt olyan területeket is bevonni a kutatásba, amelyeket eddig életveszélyes lett volna. Dél-afrikai és amerikai kutatók háromdimenziós, a vegetáció sűrűségét is ábrázoló térképet készítettek egy, a Kruger Nemzeti Parkban vadászó héttagú oroszlánfalka területéről. A légi lézerszkenner (LiDAR) bevetésével készített térképen pontosan követhető volt, hol töltik a GPS jeladókkal ellátott állatok az éjszakákat és a nappalokat. Nappal a hímek és a nőstények is az árnyékos, dús vegetációjú helyeken hűsöltek, ahol a látótávolság átlagosan 2,6 méter volt. Éjszaka azonban, a hőség enyhülésével nyíltabb terepen folytatták a pihenést. Amikor azonban eljött a vadászat ideje, a nőstények a 8-9 méteres látótávolságú területen maradva, egymással együttműködve ejtettek zsákmányt, épp úgy, ahogy azt gyakran láthatjuk természetfilmekben. A korgó hasú hímek azonban visszamentek az erdőbe, és maguk is harapnivaló után néztek. A sűrű, 3,4 m látótávolságú bozótban viszont nincs esély a közös, együttműködésen alapuló vadászatra, mert a préda hosszas üldözését akadályozzák a növények. A hímek ezért magányos lesben állva, a bokrok takarásából vetették rá magukat áldozataikra. Az eltérő stratégia miatt az elejtett zsákmányok mérete is más: a nőstények

Mindez sosem derült volna ki a technika segítsége nélkül, hiszen ki mer éjszaka bemenni olyan erdőbe, ahol oroszlánok vadásznak. Az adatok azonban nem csak a női egyenjogúság híveinek jelentősek, hanem arra is felhívják a figyelmet, hogy a vegetáció szerkezetének átalakítása – például az erdőégetések – könnyen felboríthatják a ragadozók és zsákmányállatok kényes egyensúlyát.

Loarie et al., 2013, Animal Behaviour