Hogyan gondolkodnak a kutyák?

Az emberek fegyelmezetten, mozdulatlanul fekszenek az agyműködést vizsgáló fMRI (funkcionális mágneses rezonancia) készülék asztalán, de az állatokat általában csak bódítva vagy leszíjazva lehetett vizsgálni. Ennek oka az, hogy a legkisebb, pár milliméteres fejmozdulat is tönkreteszi a mérést. Az ELTE és az MTA kutatói azonban kifejlesztettek egy olyan kiképzési módszert, amellyel a kutyák is rávehetők arra, hogy önként, sőt szívesen feküdjenek akár hat percen át az erősen kattogó, első pillantásra meglehetősen ijesztő gépben.
11 kiképzett kutya és 22 ember összehasonlító vizsgálatával kiderült, hogy a kutya agyában is létezik egy olyan terület, ami speciálisan a fajtársak hangjára érzékeny. Ez arra utal, hogy már legalább 100 millió éve, vagyis a kutya és az ember legutolsó közös őse óta jellemzi az emlősök hangfeldolgozását a fajtársak hangja iránti érzékenység. A kutatók emellett azt is feltárták, hogy a kutya agyában is ugyanaz a korai hallókérgi terület reagál erősebben a pozitívabb hangokra, mint az emberében, ráadásul ez a reakció mindkét fajban független attól, hogy az érzelmet közvetítő hangot kutya vagy ember adta.
Érdekes különbség, hogy a kutya hallókérgének sokkal nagyobb része (48%-a) mutat erősebb aktivitást a nem élőlénytől származó zajokra, míg az emberé szinte kizárólag emberhangokra optimalizálódott.
A kutatás új távlatokat nyit a kutya agyműködésének megértésében. Az eredmények nem támasztják alá azt az elméletet, hogy a háziasításnak köszönhetően a kutya fajtársnak tekintené az embert, de hamarosan talán megérthetjük, mire vezethető vissza a két faj közötti különleges kapcsolat, hogyan gondolkodik az emberről a kutya. 

Még több fotó: http://bit.ly/1lroAWN