Saját sírját ássa

Ha egy fejeslégy megtámad egy poszméhet, akkor számíthatunk rá, hogy az áldozat hamarosan élve eltemeti magát - és magával együtt a testében fejlődő fejeslégy láváját. Támadáskor a légy szétfeszíti a méh páncélját - akár a levegőben is -, és beledöfi a petéjét. A kikelő lárva fokozatosan felfalja házigazdáját. De mielőtt az belepusztulna a vendéglátásba, a lárva még kikapartatja vele saját sírját.

A szerencsétlenül járt méhek, darazsak számára mindegy lenne, hol pusztulnak el, de nem úgy a fejeslégy-lárvának. A fejeslegyek életciklusa egyéves. A gazdaállat elfogyasztása után a lárva bebábozódik, és az egész telet ebben az állapotban vészeli át. Kétségtelen, hogy egy föld alatti telelőhely sokkal melegebb és biztonságosabb, mint egy felszíni. A sikeres telelés után a bábokból tavasszal bújnak elő a kifejlett példányok.

A különböző poszméh-fajok eltérő sikerrel védekeznek az ellen, hogy a paraziták ásógéppé változtassák őket. Van olyan faj, amelyiknek 100 fertőzött egyedéből 80-at vesz rá a parazita a sírásásra, más fajnál azonban csak 18-at. Az immunrendszer is képes elpusztítani a lárvát, de olykor különböző hatóanyagok fogyasztásával – például alkohollal - védekeznek a fertőzött egyedek.

Malfiet al, 2014. Animal Behaviour