Rascal, a hódító mosómedve

A divat nem csak ruha-, autó- és kutyafajta-választásunkra hat, de akár egy egész ország élővilágára is. Japánban óriási károkat okoz egy olyan állat, ami egy népszerű rajzfilm-sorozat hatására került az országba.

A sorozat ötletét adó könyv magyarul is kapható, „Barátom a mosómedvém, Rascal” címen. Egy kisfiú befogad egy elárvult mosómedvekölyköt, akivel egy éven át elválaszthatatlan barátokká válnak.  Egészen addig, amíg Rascal (Csibész) ivarérett nem lesz, és a korábban szelíd állattal egyre több a gond. Verekszik a környékbeli hím mosómedvékkel, fosztogatja a szomszédok tyúkóljait. A fiú végül egy erdő szélén szabadon engedi barátját.

Japánban 1977-ben vetítették a sorozatot először. A japánok a mosómedvét ekkoriban még csak az állatkertből ismerhették. Ettől fogva azonban minden gyerek saját mosómedvét akart, és sokan meg is kapták: volt olyan év, amikor 1500 mosómedve érkezett az országba. Mire a kormány észbe kapott és betiltotta az importot, már késő volt.

Néhány gyerek szándékosan engedte el mosómedvéjét, akár kedvenc rajzfilmjének főhőse. Más állatok egyszerűen elszöktek. A mosómedvék azóta az ország szinte valamennyi szögletét meghódították. Évente körülbelül 300 000 dollárnyi mezőgazdasági kárt okoznak csak Hokkaidó szigeten, ökológiai pusztításuk pedig felbecsülhetetlen. Mindenevők, kisebb gerinceseket és számos gerinctelen fajt is fogyasztanak - köztük veszélyeztetett fajokat -, felszámolták a szürke gémek egyes szaporodási helyeit, veszettséget és parazitákat terjesztenek. A japánok mégsem egyeznek bele, hogy hadjáratot indítsanak a mosómedvék ellen.  A szigetország tanácstalan, mit tegyen a hódítókkal. Az egyetlen ellenszere annak, hogy hasonló eset többé ne fordulhasson elő, az ismeretterjesztés. A mosómedve nem való háziállatnak, és a legjobb természetes élőhelyén hagyni – Észak- és Közép-Amerikában.

Akiba et al., 2013, Human Dimensions of Wildlife