A Gardiner békának süketnek kellene lennie, de nem az. Válaszol
más békák kuruttyolására, holott nincs dobhártyája.
Ha egy embernek hiányzik a dobhártyája és azok a hallócsontok,
amik a dobhártyától a belső fülhöz vezetnék a rezgést, a szervezetét elérő
hanghullámok energiája szinte teljesen elvész, így tökéletesen süket lesz. A
parányi, 11 mm-es Gardiner békának sincsenek meg az említett szervei, mégis
meghallja, ha körülötte hangoskodnak fajtársai. Ez arra utal, hogy valamelyik
más szerve vette át a középfül szerepét. Vajon melyik?
Francia kutatók nagyfelbontású röntgenkészülékkel vizsgálták
meg a mindössze körömnyi béka testét. Többféle szimulációval kimutatták, hogy a
békák belső fülét övező csontok és az apró tüdő is alkalmatlan arra, hogy a
dobhártya helyett továbbítsák a levegő rezgéseit. A szájüreg viszont, amit csak
vékony szövetek választanak el a belső fültől, 5,7 Hz-nél rezonálni kezd, vagyis
felerősíti az ekkora frekvenciájú hangokat. A béka saját hangja pedig épp ilyen!
A Gardiner béka szája tehát tökéletesen alkalmazkodott ahhoz, hogy hallhatóvá
tegye a fajtársak hangját. De csak azt: a hangvisszajátszásos felvételek
tanúsága szerint ugyanis e kétéltűek kizárólag a magukfajták hangjára reagálnak,
más fajokéra nem. Lehet, hogy ez az egyetlen hang, amit a Gardiner békák érzékelnek
a világból!