Ki ne kapná fel a fejét erre a hírre: tényleg, még a
madaraknak is olyan stresszes a városi lét, hogy agresszívabbá válnak? Tény,
hogy az urbanizált (amerikai) énekes verébsármányok hevesebben reagálnak, ha
kutatók más hímek énekét játsszák le nekik. Gyakrabban közelítik meg a
lejátszót, sőt olykor meg is támadják. A viselkedés azonban nem önmagában a
városi léthez, a fészekanyag hozzáférhetőségéhez vagy az egyedsűrűséghez, hanem
inkább a táplálékellátáshoz köthető. De, némileg meglepő módon, nem azok a
madarak lesznek agresszívak, amelyek szűkölködnek a táplálékforrásokban, hanem
azok, akik bőséggel találnak élelmet a területükön. Ha a kutatók extra
táplálékot kínálnak a falusiaknak, ők is intenzívebben próbálják meg elűzni a
betolakodókat, vagyis többet ugrálnak a hangszóró körül. A madarak tehát főként
a táplálékban gazdag, magas minőségű területet védik nagy energia-befektetéssel,
habár az nem világos, támadnak vagy védekeznek-e ilyenkor. Azért agresszívabbak
a városi sármányok, mert fokozottabban védenek egy táplálékban bő területet,
vagy pedig azért, mert élőhelyük több tolvajt vonz.
Kép: Wikimedia Commons
