Az akvaristák bizonyára jól ismerik a sárga
porcelánsügért. A Tanganyika tóból
származó bölcsőszájú hal nem csak tetszetős külsejéről, de együttműködésen
alapuló szaporodásáról is nevezetes: a domináns szaporodó párnak több,
alárendelt dajka is segít az ivadékok nevelésében. (Sok madár- és emlősfajnál
is hasonló rendszer működik. A szurikáták segítőinél például olyan erős a
gondoskodási hajlam, hogy egy friss kutatás szerint jóval több – számukra
veszélyes – őrködésre szánják el magukat, amikor a kölykök előbújnak az
üregekből.) A sügér segítőtársak akár
húszan is lehetnek, és bár főleg a pár régebbi utódjai közül kerülnek ki,
olykor idegeneket is maguk közé fogadnak. Közösen tisztogatják, legyezgetik az
ikrákat, és elriasztják a ragadozókat. Titokban
valószínűleg arra várnak, hogy a terület egyszer majd az övék legyen, de addig
is előnyt húznak a csoportéletből, hiszen közös erővel könnyebben megvédik
magukat a ragadozóktól. A szaporodó párnak jól jön a kegyeiket kereső csapat,
de a túl nagy népesség terhet is jelent, hiszen nem biztos, hogy mindenkinek
jut elegendő ennivaló, és a betegségek is könnyebben terjedhetnek közöttük. Így
azután jól megfontolják, hogy kit és mikor engednek be a csapatba. A Berni
Egyetem kutatói évtizedek óta vizsgálják, milyen tényezők befolyásolják a halak
együttműködését. Legutóbbi tanulmányukban arra keresték a választ, vajon mi
alapján dönti el a domináns pár, hogy megadja-e a letelepedési engedélyt a
bevándorlóknak. A pár akváriumához olyan tartályt csatoltak, amiben vagy egy
ragadozó, egy ikrarabló, egy növényevő vagy semmilyen hal sem úszkált. Egy
másik csatlakozó tartályba pedig egy addig ismeretlen porcelánsügért tettek a
kutatók. Ha a harmadik tartály üres volt vagy csak egy békés növényevő úszkált
benne, a pár mindent megtett, hogy a betolakodót elűzzék. Viszont ha ragadozó
vagy egy ikrarabló került a közelükbe, máris visszavettek a támadásokból. A ragadozó közvetlen fenyegetést jelentett,
az ikrarabló jövőbenit – de mindkét esetben úgy vélték, elkél a segítség a
ragadozó elűzéséhez. A kutatók szerint
ez nagyon hasonlít az emberi társadalmak eljárására, ahol a bevándorlókat csak
akkor látják szívesen, ha hiányszakmát űznek, amit a helyi munkaerővel nem
lehet feltölteni.
Zöttl et al., 2013, Proc R Soc B
