A kisbaglyok úgy alszanak, akár a gyerekek

A bagolyfiókák alvásmintázata hasonlít az embergyerekéhez. Ráadásul idővel épp úgy változnak az alvási szokásaik, akárcsak a gyerekeknek. Svájci és német kutatók vadon élő gyöngybaglyok vizsgálatával azt is kiderítették, hogy az alvási mintázat megváltozása szoros összefüggésben áll egy olyan génnel, ami a tollazat sötét pettyeinek kialakításában is részt vesz. A tollazat színéből pedig nem csak az alvási szokásokra, hanem a felnőtt madarak viselkedési, anyagcsere-szabályozási és immunológiai jellemzőire is következtetni lehet.

A madarak és az emlősök alvása két szakaszból áll, amiből az egyiket REM-nek hívjuk. A REM-et gyors szemmozgások, álmok és az ébrenléthez hasonló agyi aktivitás jellemzi. Még mindig nem tudjuk, mi lehet a REM szerepe, de az biztos, hogy a fiatal emlősöknél sokkal gyakoribb a REM, mint a felnőtteknél: míg az újszülött alvásának felét REM teszi ki, a szüleiének (ha hagyja őket aludni), csak a negyedét-ötödét. Az agyműködést vizsgáló EEG (elektroenkefalográfia) és mozgást rögzítő készülékek szerint a fészekben ülő bagolyfiókák is a csecsemőkhöz hasonlóan alszanak: a szemük ugyan nem mozog, de a fejükkel lassan bólogatnak alvás közben, és az agyi aktivitásuk hasonlít az ébrenlétihez. A sötétebb színű madarak, amelyek szervezetében több az eumelanin nevű festék, kevesebb időt töltenek REM fázisban, ami arra utal, hogy az agyuk gyorsabban fejlődik. Ennek az lehet az oka, hogy a festékanyag szintézisében résztvevő enzim másféle, az agy fejlődését szabályozó hormonok termelésében is szerepet játszik.

A kisbaglyok vizsgálatával tehát kiderült, hogy az agy alvást szabályozó folyamatai, a kültakaró színe és számos élettani, viselkedési paraméter a madaraknál is kapcsolatban áll egymással, legalább egy, jól beazonosítható génen keresztül.

Lehetséges tehát, hogy a csecsemőkori alvási szokások befolyásolják az agy fejlődését, és a madarak vizsgálata segíthet megérteni, pontosan hogyan zajlik ez a folyamat.

Scriba et al. 2013, Frontiers in Zoology 2013