Biológiaórán mindannyian megismerkedhettünk azzal, hogy a
borsószem kerek vagy szögletes formáját, vagy a csodatölcsér virágjának színét
hogyan befolyásolja azt kódoló génváltozatok száma, öröklésmenete. A viselkedés
öröklődéséről jóval kevesebbet tudunk, pedig a növényeknél bevált keresztezési
manőverekkel ugyanúgy megbecsülhető, hogy hány gén eltérő működése áll a háttérben.
Az amerikaiegerek két közeli rokon faja kereszteződhet egymással, de nem igazán
szoktak találkozni, mert a magyar nevet nélkülözni kénytelen Peromyscus polionotus a nyílt mezőkön
él, az őzegér viszont az erdős területeket is kedveli. Hiába a közeli rokonság,
mégis másféle üreget ásnak maguknak. A polionotus
keres egy buckát, amibe hosszú vízszintes alagutat fúr, ezt a végén kitágítja
fészekkamrának, és ehhez a felszínhez tartó, vakon végződő menekülőalagutat is csatol.
Az őzegér bejárati alagútja jóval rövidebb, az üreg kisebb, és nincs menekülőjárata.
Mivel ez az üreg egyszerűbb, feltételezhető, hogy ez az ősibb forma, és a polionotusban a nyíltabb területre
költözéssel párhuzamosan alakult ki az összetettebb üreg építését szabályozó
viselkedés.
A két egérfaj keresztezésével ki lehet deríteni, hogy
mekkora genetikai változásra van szükség ilyen jelentős viselkedésbeli
különbségekhez. Nos, a keresztezéssel létrejött hibridek bejárati alagútja
hosszabb lett, mint az őzegéré, és menekülőalagutat is építettek, ami a polionotus alagútásási stílusának
dominanciájára utal. Az utódokat ezután visszakeresztezték az őzegér szülői
törzshöz. Az így született egereknek körülbelül fele fúrt menekülőalagutat, a
bejárati alagút hossza viszont igen változatos lett, az utódok mindössze nyolcada
épített őzegérszerűt. Mindez azt jelzi, hogy a menekülőalagút készítését egyetlen
gén szabályozza, a bejárati alagútét több.
Ennyivel akár meg is elégedhetnénk, de a molekuláris genetikai technikák ma már lehetővé teszik azt is, hogy a kutatók pontosan beazonosítsák a viselkedés hátterében álló géneket. Úgy találták, hogy mindössze egyetlen génhely szabályozza a menekülő alagút ásását, három a bejárati alagútét, és mindezek egymástól függetlenül öröklődnek. Az eredmény arra utal, hogy felettébb bonyolult viselkedésformák is kialakulhatnak egyszerű genetikai modulokból, amik egymástól függetlenül változnak az evolúció során.