Vajon hogyan? Már a méhen belül fejlődő magzat is eltérő
működésre serkenti a mirigyeket? Ennek megválaszolására ideális a tejelő
tehenek adatainak böngészése, hiszen tőlük azonnal elveszik születés után a
borjakat, tehát csak a magzati hatásokkal kell számolni. Ellés után általában
305 napig tejel a tehén, de közben gyakran újra megtermékenyítik. Legtöbb tejet akkor termel az anya, ha az
első borja és a méhében fejlődő is nőstény, legkevesebbet pedig akkor, ha
mindkettő hím. Ez nem kevés különbséget jelent: körülbelül 445 liter tejet.
Ez alaposan megdöbbentette a kutatókat. Ismert ugyan, hogy az
emlősanyák eltérően invesztálnak az utódaikba, de rendszerint a hímeknek
kedveznek, az embereknél a fiúk például zsírosabb tejet kapnak, mint a lányok.
Az evolúcióbiológusok szerint ennek az az oka, hogy az anyáknak egy erős, sok
nőstényt megtermékenyítő hím utódtól több unokájuk születhet, mint bármilyen
lánytól. Hogyan fordulhat akkor elő, hogy a tehenek az üszőknek kedveznek? Erre
többféle magyarázat kínálkozik. Talán az üszők gyorsabb növekedését támogatják
ezzel az anyák, a bikáknak van idejük behozni a lemaradást, mert később kezdik
a szaporodást. De lehet, hogy a tejtermelésben nagyobb szerepe van a magzatnak,
mint eddig gondoltuk, és a nőnemű magzat által termelt több ösztrogén miatt
nagyobb a tejtermelés.
