A csimpánzok intelligenciájának körülbelül a fele génjeikre vezethető
vissza – állapították meg 99 csimpánz teszteredményeinek összesítése után amerikai
kutatók. Az állatok különböző kognitív feladatokban vettek részt, amikben
eszközhasználatukat, memóriájukat, szociális készségeiket mérték fel. A
teszteredmények és az állatok rokonsági foka között kapcsolat mutatkozott, vagyis
a jól teljesítő majmok rokonai is ügyesen oldották meg a feladatokat. A nem és
a korai tapasztalatok viszont nem befolyásolták a mért intelligenciát.
Mivel a csimpánzok genetikailag közel állnak az emberhez, a
tanulmány segíthet abban is, hogy kiderüljön, hogyan alakult ki az emberi
intelligencia és pontosan mely gének állnak a hátterében. Az év elején jelent
meg egy ehhez kapcsolódó, e rovatban is bemutatott tanulmány, amely azt
igazolta, hogy az AVPR1A nevű gén egy
speciális variációja hozzájárul ahhoz, hogy a csimpánzok figyelembe veszik-e
partnerük egyik szociális jelét, követik-e tekintetének irányát. Mivel a
kutatók fogságban élő csimpánzokat vizsgálnak, a környezeti hatások nem túl
változatosak, legalábbis ahhoz mérten, amilyenek az embereket érik. A
hatásosnak bizonyuló géneket azután már célzottan lehet vizsgálni az emberek
esetében.
Gyors siker azonban így sem várható. A gyerekek
intelligenciájának hozzávetőleg 30%-a magyarázható meg génekkel, a környezeti
hatás erős, egy-egy gén hatása pedig elenyésző, több száz gén interakciójának
feltérképezésére van szükség. A főemlős-kutatások jelentős segítséget nyújthatnak
ebben, különösen úgy, hogy újabb állatkertek és kutatóközpontok csatlakoztak a
programhoz.
