Meglepően nagy számú, összesen 232, fogságban élő csimpánzt
sikerült bevonni a vizsgálatba. A kapcsolt figyelem teszteléséhez egy kutató
először magára vonta az tesztelt állat figyelmét, majd 5 másodpercig egy, a csimpánz
feje mögötti pontra szegezte a tekintetét.
Ha az állat ekkor nem reagált, kis idővel később mutatással, majd az állat
nevének kimondásával megismételte az akciót.
A kutatók mindegyik csimpánztól DNS mintát vettek, és
megvizsgálták, hogy a vazopresszin hormon receptorfehérje-gén szabályozó
régiójának milyen változatait hordozzák. Préripockok és emberek vizsgálata
alapján már gyanították, hogy ez a génhely hímekben kapcsolatban áll a társas viselkedéssel.
És valóban, a hím csimpánzok közül azok, amelyek a gén egy hosszabb változatát
is hordozták, hajlamosabbak voltak a kapcsolt figyelemre, tehát a kutató
tekintetének vagy mutatásának követésére, mint azok, akik csak a rövidebb
változattal rendelkeztek. Ezek az állatok emellett dominánsabbak is voltak a
csoportjukban, ami szintén arra utal, hogy jobbak a társas készségeik,
ügyesebben értelmezik mások kommunikációs jeleit. Mivel a csimpánz és az ember
genetikailag közel álló fajok, a vizsgálat az emberek kommunikációs
képességeinek biológiai hátterét is segít megérteni.
