Az örökítőanyag (DNS) kémiai módosításával kutatóknak
sikerült szabályozni a floridai ácshangyák méretét. A gének információtartalmát
a módosítás nem érintette, csak az aktivitásuk változott.
A floridai ácshangyának kétféle dolgozója van. A hat mm-nél
kisebbek gondozzák a lárvákat és táplálékot keresnek, a körülbelül kétszer
akkora, erős rágójú példányok viszont a ragadozókat tartják távol. Genetikailag
nem különböznek egymástól, de akkor mi okozza testméret eltérését? Kanadai
kutatók azt feltételezték, hogy ún. epigenetikai folyamatok állnak a háttérben.
A sejtek általában a DNS metilációjával érik el, hogy bizonyos gének ki- vagy
bekapcsolt állapotban legyenek, vagyis készüljön-e róluk géntermék. Így alakul
ki a sejtek felépítése és funkciója is, ezért lehetséges, hogy ugyan minden
sejtünk ugyanazt a DNS-t tartalmazza, a zsírsejt mégis másképp működik, mint a
szívizomsejt. A metiláltság növelése kisebb hangyákat eredményezett, a
csökkentése viszont nagyobbakat. Ez nem jelenti azt, hogy minden egyes gén
metiláltsága egyformán változott. A kicsi hangyákban például az EGFR nevű, a
növekedésben szerepet játszó gén metiláltsága jelentősen csökkent. Ennek a
génnek a blokkolásával nagyobbra nőnek a hangyák.
Természetes körülmények között az, hogy egy hangya milyen típusú
dolgozó lesz, főként attól függ, hogy mennyi táplálékot és gondoskodást kap
lárvakorában. Az utánpótlás gondozása valószínűleg a kísérlet által feltárt
mechanizmussal fejti ki a hatását.
